Németországi kiránduláson vettek részt, a reformáció bölcsőjének emlékhelyeit látogatták végig a Rejtőzködő kincseink című protestáns iskolatörténeti tanulmányi verseny döntősei és felkészítő tanáraik a Református Tehetséggondozó Alapítvány jóvoltából november 1. és 5. között.
Az első napon Szlovákián és Csehországon keresztül Lipcséig jutott el a csoport, és másnap már Wittenberg városa volt a célpont. Meglátogatták Luther lakóházát és a Mária-templomot, ahol a reformátor a leggyakrabban prédikált. A diákok itt elénekelték a reformáció himnuszát, az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű dicséretet, és megnézték Lucas Cranach szárnyasoltárát és táblaképeit. Ezután megcsodálták a főteret és az itt álló Luther- és Melanchthon-szobrot, és persze meglátogatták a Vártemplomot is, amelynek ajtajára a hitújító kifüggesztette kilencvenöt tételét. A magyar csoport több reformációs emlékhelyen nagyszabású munkálatokkal találkozott, amelyek a reformáció ötszázadik évfordulójára való készülődés látható jelei. A városka főutcáját a helyi evangélikus általános iskola diákjainak festményeiből készült plakátok díszítették, a téma természetesen Luther és a reformáció. Az érdeklődők csak futólag tudták megnézni a Melanchthon-házat, a Cranach-házat és -műhelyt, mert a látnivaló sok volt, az idő pedig kevés. A csoport kitérőt tett a gyönyörű reneszánsz kisvárosba, Torgauba, ahol Luther felesége, Katharina von Bora utolsó éveit élte, és ahol eltemették. Lipcsébe visszatérve meglátogatták a Tamás-templomot (Thomaskirche), ahol egykor Johann Sebastian Bach kántorkodott.
Luther és Szent Erzsébet vára
A harmadik napon Eisenachba utaztak a magyar diákok, a thüringiai kisváros Luther gyermekkorának, tanulmányainak helyszíne, valamint Bach szülővárosa. Innen Wartburg várába indultak tovább, ahol Bölcs Frigyes választófejedelem 1521. május 4. és 1522. március 1. között a birodalmi átokkal sújtott Luther Mártont rejtegette. A reformátor görög eredetiből itt fordította németre az Újszövetséget. A vár sok izgalmas magyar vonatkozású érdekességet is rejt. A legismertebbek az Árpád-házi Szent Erzsébethez, II. András király lányához fűződő történetek és legendák. A szent életű királylány Thüringiai Lajos tartománygróf feleségeként került a várba. A szegényeket, elesetteket támogató királyné köré korai halála után csodás történetek és legendák sora szövődött, rövidesen szentté is avatták.
Erfurt következett, a templomok városa, ahol ma is mintegy ötven torony emelkedik az ég felé. Itt szentelték pappá Luther Mártont a Mária-székesegyházban, illetve az itteni Ágoston-rendi kolostorban élte a szerzetesek életét. A felújítások miatt a csoportnak szüksége volt némi protekcióra a bejutáshoz, de a „magyar protestáns diákok és tanárok” jelszó megnyitotta a zárakat.
Katolikus vidéken
A negyedik napon dél felé, Bajorország egyik nagyvárosába, Augsburgba utazott a csapat, ugyanis Luther hívei 1530-ban itt terjesztették a birodalmi gyűlés elé az Ágostai Hitvallást (Confessio Augustana). Szintén e városban zárta le a vallásháborúkat 1555-ben a német katolikus és evangélikus rendek közti egyezmény, az augsburgi vallásbéke. Elsőként a városháza dísztermét, az Aranytermet látogatták meg a magyar diákok és kísérőik, ahol a festményekről és a díszítésekből sugárzó gazdagság a Német-Római Császárság erejét és legyőzhetetlenségét sugallják. A város életét máig meghatározza a dúsgazdag Fugger-család jelenléte. Az általuk létrehozott szociális lakóközösség, a Fuggerei ma is működik, a város egyik nevezetessége. Nemcsak egy egykori és egy mai szociális lakást látogatott meg a csoport, hanem egy eredeti állapotában fennmaradt második világháborús óvóhelyet is, ahol szembesülhettek a közelmúlt német történelmével és a várost ért háborús pusztítással is. Természetesen ebben a városban is megtekintették a hatalmas székesegyházat.
A hazautazás napja sem maradt látnivaló nélkül: a melki bencés apátság könyvtárának és kiállításának megtekintése közben kellemes meglepetés volt a protestáns csoport számára, hogy az utóbbit összeállító szerzetesek a reformációt kihívásként és az egyház bűneivel való szembenézésre ösztönző mozgalomként mutatták be, nem pedig mint elítélendő tévtanítást. Megtudták azt is, hogy az apátságban középiskola is működik, mintegy nyolcszáz tanulója van a nyolcosztályos gimnáziumnak.
Több mint turistaság
A szokásos turistautaknál többet nyújtó tanulmányút napjai közös áhítattal kezdődtek. A hosszú útszakaszok lehetőséget nyújtottak arra, hogy a diákokat kísérő szakemberek előadásokat tartsanak az út állomásaihoz kapcsolódó tudnivalókról. A kirándulók a tájhoz és a történelmi emlékekhez fűződő magyarázatokon túl előadásokat hallgattak többek között az előreformációs mozgalmakról, Luther életéről, a reformátor házasságról és családról kialakított felfogásáról, a középkori egyház üdvösségtanáról, a reformációs irányzatoknak a templomi képekhez való viszonyáról, a reformáció és a könyvnyomtatás kapcsolatáról, a magyar diákok peregrinációjáról, a wittenbergi történetteológiai rendszer magyar hatásairól és Johann Sebastian Bach munkásságáról is. Az előadásokat Imre Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, Ősz Előd levéltáros és Uherkovich Zoltán középiskolai tanár tartották.
Győri József, fotó: Uherkovich Zoltán, Buró Botond
Az írás megjelent a Reformátusok Lapja 2016. december 4-i számában.